Szörfözési lehetőséget a legtöbb jó szörfös helyen találunk az egész világon, a Balatonnál is számos kölcsönző nyújt ehhez felszerelést egész szezonban. A bérlésnek számos előnye van: nem kell a sok összetevőből felszerelést otthon tárolnunk és szállítanunk (miáltal állandóan kocsihoz vagyunk kötve), valamint mindig a körülményeknek és tudásszintünknek megfelelő cuccokkal szörfözhetünk. Tipikus dolog ugyanis, hogy az ember „kinövi” a felszerelést, vagy éppen túl professzionális cuccot vásárol, amivel nem tud igazán élvezetesen sportolni. A cuccot így le kell cserélni, ami kisebb-nagyobb utánajárást (és további pénzbefektetést) igényel.
Mégis a rendszeresen szörfözők nagy része előbb-utóbb eljut arra az elhatározásra hogy saját felszerelést szerezzen. Az alábbiakban ebből a szempontból igyekszünk bemutatni a szörffelszerelések meglehetősen sokszínű világát.

Mérjük fel tudásszintünket!
Azaz ne gondolkodjunk a kelleténél kisebb deszkában. Nagyobb, akár svertes deszkával is jót lehet siklatni ha van megfelelő tudásunk hozzá (gondoljunk arra hogy az olimpiai szörffelszerelések is nagy cuccok amikkel erős szélben is mennek a versenyzők). Ha kezdők vagyunk, ugyancsak felesleges karbon rudazatot vásárolnunk; jelentősen drágább és lényegi különbséget (számunkra) nem jelent a vízen. Azonkívül igyekezzünk használt felszerelésben gondolkodni. A menőbb, népszerű márkák pedig természetesen eleve drágábbak mint a kisebb gyártók cuccai.
Alaptörvényként, a hazai használt szörfpiacot ismerve leszögezhetjük: sokkal könnyebb egy nagyobb szörföt lecserélni, vagy amellé vásárolni kisebb funboardot, mint eladni egy nem megfelelő kis cuccot.

Milyenek a földrajzi és egyéb lehetőségeink?
Magyarországon, főleg szezonban, nincs rendszeresen erős, siklatós szél. Persze az erősszeles hobbiszörfösök ezen ritka alkalmakra készülnek és ennek megfelelően vásárolnak cuccokat is; de a tudásunk fejlődését biztosító rendszeres szörfözéshez jóval kompromisszumosabb felhasználást lehetővé tévő felszerelésekben kell gondolkodnunk, hacsak nem akarjuk azzal kezdeni hogy többféle felszerelést vásárlunk egyidejűleg.
Különbség van a Balaton és a Velencei-tó szélviszonyai között is; bő északnyugati hidegfront esetén például Sóstón szinte tengeri körülmények között szörfözhetünk akár süllyedős kisdeszkánkkal; míg a Velencei tó vagy egyéb, még kisebb tavak pöffös szeleiben jobban „fizet” egy nagyobb, minket szél nélkül is megtartó felszerelés, így nem kell minden „lavór” után wasserstarttal indulnunk. Tehát akár az is befolyásolhatja a vásárlásunkat, hogy hol, milyen körülmények között fogunk szörfözni. Ehhez még adjuk hozzá azt is, mennyi időt fogunk tudni rászánni: aki sokat fog szörfözni, nyilván gyorsabban is fejlődik, inkább megreszkírozhat egy következő tudásszinthez tartozó cuccot.

Mire akarjuk használni a szörföt?
Ez nehéz kérdés: az alapok ugyan ugyanazok, bármilyen stílusban is szeretnénk szörfözni, de természetesen elképzeléseink változhatnak később ahogy fejlődünk. Mégis, ha pl. a tóparti nyaralóban szeretnénk tartani egy szörföt hogy néha barátainkat is tanítva a strandon szörfözzünk alkalomszerűen, nyilvánvalóan más jellegű felszerelésre van szükségünk mint ha arra készülünk hogy egy jó szörfös helyre elutazva, akár tengeren, erős szélben is tudjunk gyakorolni.

Elég a dumából! Mit vegyek?

A deszka.
Teljesen kezdőknek feltétlenül érdemes nagy térfogatú, svertes deszkát vadászni. A VÖWS meghatározása szerint az ideális kezdő deszka mérete egyenlő a testsúlyt még a vízen tartó térfogat+100 liter összegével. Ez egy tehát egy átlagos 70 kg-os felnőtt esetében nagyságrendileg 200 kg, azaz 180-220 liter között bármi szóba jöhet. Gyerekeknek, fiataloknak egy ekkora deszka ugyancsak megfelelő – kicsit nehezebben fogják ugyan forgatni, de testsúlyukhoz képest még stabilabb lesz. Nem baj ha a deszka anyaga polietilén vagy ABS műanyag; ezek ugyan nehezebbek mint a modern kompozit anyagokkal készült szendvicsszerkezetű deszkák, de ugyanakkor jóval strapabíróbbak és kevésbé sérülékenyek is, az alapokat és a siklatást pedig ugyanúgy meg lehet tanulni rajtuk. Érdemes arra figyelni, hogy az árbocsín a manapság elterjed típus legyen, hogy ne legyen kompatibilitási problémánk ha másik rigget szeretnénk használni.
Haladó, a siklást és a wasserstartot gyakorló szörfösöknek már megfontolandó, hogy egy kisebb térfogatú svertes deszkát, vagy inkább egy széles funboardot vegyenek hosszú (vagy dupla) szkeggel, 140-180 liter között – persze a testsúly, a szörftudás és a kitűzött célok figyelembe vételével. Itt már esetleg indokolt egy szendvicsszerkezetű, epoxigyantával készült deszka, hiszen elvileg szörftudásuk miatt már jobban tudnak rájuk vigyázni és alacsony súlyuk miatt jobbak a siklási tulajdonságaik - különben már nem is nagyon találni másmilyen építésű cuccot ebben a méretkategóriában.
Természetesen vannak olyan kompromisszumos deszkák, pl. a Starboard Go vagy egyes Drops darabok, amelyek igyekeznek lefedni a tanulási folyamatot a teljesen kezdőtől a siklásig. Ezek vagy svertesek, vagy opcionálisan felszerelhetők egy svertet helyettesítő középső szkeggel. Ezek a deszkák újabban EVA-paddal is le vannak borítva, amely a deszka egész felületén kényelmes és csúszásmentes állást tesz lehetővé. Azonban még ezen deszkák is többféle méretben készülnek, hiszen mindenkinek egy kicsit más méret az ideális.

A vitorla.
A vitorlák alapvetően kétféle anyagból készülnek, kezdőknek a strapabíróbb dakron anyagból készült vitorlák valók, lehetőleg olyan ahol a latnik többsége nincs keresztülvezetve a vitorla teljes szélességében az árboczsákig. Az ilyen vitorla sokkal puhábbnak érződik mint egy merev monofilm, annál jóval strapabíróbb, könnyű vele manőverezni és jobban látszik rajta a megfelelő beállítás szörfözés közben, kis szélben pedig jobban felveszi a kívánt formát, jól húz. A jó tulajdonságai miatt különben újabban a menők között is jó páran visszatértek dakron vitorlákhoz, ilyet gyárt pl. a Hot Sails Maui, persze ez már a profi igények és színvonal szerint van megcsinálva. Olcsó dakron vitorlák szinte mindegyik régebbi vitorlamárkában találhatók, ma is sok cég gyárt tanuláshoz ilyet, de pl. a kifejezetten tanuláshoz készített régebbi Hifly vitorlák általában jó áron megszerezhetőek – ha találunk. Persze tanulni gyakorlatilag minden viszonylag egyszerű felépítésű, relatíve kisméretű és camber nélküli vitorlával lehet.
A vitorla mérete már kritikusabb kérdés, s ez nagymértékben a tanuló testi adottságaitól függ. Tapasztalataink szerint egy átlagos méretű, de teljesen kezdő férfi sem tanul könnyen egy 4.5 nm-nél nagyobb vitorlával – persze ezt a méretet gyorsan „kinövi”. Kezdő nők számára ideálisabb a 3.5 – 4.0 nm-es vitorla. Gyerekek pedig természetesen ennél kisebb, 2.0 – 3.5 vitorlákkal tanulnak. Gyerekvitorlákhoz viszont általában gyerekárboc és gyerekbumm tartozhat, amelyek nem kompatibilisek a sztenderd rudazattal.
Haladó szörfösöknek ennél nagyobb méretekben érdemes gondolkodni, sőt, akinél már a siklás van napirenden, az otthoni enyhe szélviszonyok miatt akár 7.0 nm-es vitorla is szóba jöhet – ezzel már megfelelő szél esetén meg tudnak siklani. Ezek a vitorlák már szinte csak monofilm kivitelben elérhetőek, de ezen esetekben is általában érdemes camber nélkülieket vásárolni: mind az összerakásuk, mind súlyuk, mind kezelésük (pl. vízből felhúzás vagy wasserstart esetén) jóval egyszerűbb. Ugyanakkor a camberes vitorláknak is van számos előnyük: mivel kisebb szélben is megtartják a profiljukat, nagyobb felhajtóerőt generálnak mint a szél hiányában kilaposodott camber nélküli vitorla – sokszor ezért hamarabb meg lehet siklani velük. A camberes vitorlák menettulajdonságai is kiválóak, hiszen a merev profil miatt rendkívül egyenletesebben húznak, azaz stabilabbak, a menet „simább” velük, noha a manőverek nehezebbek. Ha haladó szörfösként ilyen vitorlában gondolkodunk, jól jöhet ha tudjuk hogy a régebbi camberes vitorlákkal ellentétben az utóbbi időben készültek nagy része relatíve egyszerűen felriggelhető, azaz összerakáskor az árbocot elég a camberek mellé dugni, a végén pedig könnyedén be lehet pattintani őket – ez a 2000 előtti camberes vitorláknál nem így van. Fontos azonban, hogy a vitorla méretet már úgy válasszunk, hogy „passzoljon” a deszka méretéhez – ezt persze egy modern építésű 150 literes deszka esetében nehéz elrontani, ezek általában jól megvitorlázhatóak 5.0-től 8.0 nm-ig.
A nehézséget vásárláskor az jelenti, hogy természetszerűleg szeretnénk minél nagyobb széltartományt lefedni új cuccunkkal, és egy 7.0 nm-es vitorla nyilvánvalóan nem lesz jól használható a Beaufort-skála szerinti 6-os szélben. Itt megint az lesz a döntő (a testi adottságok, a szörftudás és a deszka mérete/jellege mellett), hogy mit is szeretnénk (és hogy persze mi található a piacon). Magyarországon szörfözve minden bizonnyal sokkal többet fogunk tudni szörfözni és siklani egy nagyméretű vitorlával; de ugyancsak létjogosultsága lehet annak a szemléletnek, amely szerint akkor kell mindennek klappolnia amikor pusztít a szél, hogy pont akkor ne kelljen a parton ülnünk.

A rudazat és az egyéb kiegészítők. Kompatibilitás.
A vitorlavásárlásnál is érdemes észben tartanunk hogy az esetleg már meglévő rudazat milyen mérettartományokban használható – és fordítva, ha a vitorlához vásárlunk kiegészítőket. Kezdőként felesleges karbon rudazatban gondolkodnunk: a súlykülönbség minimális, az epoxi árboc, illetve bumm esetében az alumínium strapabíróbb is. Ellenőrizzük azonban, hogy az esetleg külön-külön megvásárolt kiegészítők kompatibilisek-e egymással (pl. árboccsúcsveret és vitorlacsúcs).
Haladó szörfösként elgondolkodhatunk valamennyi karbontartalmú (pl. 30%-os) árbocban, ezt sem elsősorban a minimális súlykülönbség miatt, hanem dinamikus tulajdonságai miatt, a vitorla megfelelő működése érdekében. Az árboc dinamikai tulajdonságait az ún. IMCS számmal szokták meghatározni – ez általában lehetővé teszi, hogy a vitorlához különböző gyártók árbocait is használjuk (de azért jó ha tudjuk, hogy azonos imcs szám mellett sem teljesen azonosak a különböző gyártók árbocai). Az árbockérdés tovább bonyolódik azzal, hogy manapság kétféle (SDM-standard diameter és RDM–reduced diameter) átmérőjű árbocok vannak forgalomban, néhány újabb vitorlát már direkt olyan vékony árboczsákkal készítenek, amelybe elvileg nem fér be a még mindig jóval elterjedtebb SDM árboc. RDM árbochoz másfajta bumm is való, vagy legalábbis szükség van a régi bummhoz egy kiegészítőre, és természetesen az alsó hosszabbító és pohár is másmilyen. Ehhez még hozzáadható az is, hogy a különböző árbocok csúcsaiban lévő műanyag veret sokszor nem kompatibilis a vitorlában lévő topverettel – ezek ugyan általában cserélhetőek, de jelentős bosszúság forrásai lehetnek. Persze az SDM még mindig dominálja a piacot. Bizonyos esetekben figyelembe érdemes venni azt is, milyen vitorlát szeretnénk a jövőben venni – hogy ne feltétlenül kelljen hozzá teljesen új rudazatot is venni.

Összefoglalásul..
Jól látható tehát, hogy a szörffelszerelés beszerzése meglehetősen összetett kérdés is lehet, és mindenkinek más az ideális felszerelés. Természetesen az ár-érték arányt sem szabad kihagyni, és azt is érdemes végül megemlíteni hogy az új cucc mégiscsak új cucc, amelynek a leghosszabb lesz az élettartama. Ha tehát jó áron van valami, érdemes elgondolkodni rajta. Segíthet a szakemberrel való eszmecsere is az esetleges beszerzések előtt.
De talán nem kell a dolgokat ennyire túlbonyolítani: az alapinformációkat, azaz hogy mi számunkra a nagyjából megfelelő paraméterű felszerelés, a legtöbb jó szörfös vagy szörfoktató meg tudja mondani. A tudás pedig csak a gyakorlással jön, s csak az első megsiklásig van szükség kitartásra – utána minden megy a maga jól ismert útján.

Sok sikert!